A klubot Daniel Danskin �s egy p�r munk�s a Woolwich Arsenal Armament Factory-b�l (egy fegyvergy�r) alap�totta 1886-ban. A csapat neve volt Dial Square, nem sokkal k�sobb Royal Arsenal, 1891-ben, amikor profiv� v�lt Woolwich Arsenal, The Arsenal, majd v�g�l Arsenal. Elso p�ly�juk Plumstedben, D�l-Londonban volt. Elosz�r �tk�lt�ztek a Manor Fieldre, majd 1913-ban az �szak-londoni Highburybe, ahol az�ta m�r metr�meg�ll�t is neveztek el a csapatr�l.

1886. december 11-�n a legelso meccs�ket 6-0-ra megnyert�k az Eastern Wanderers ellen. 1893-ban csatlakoztak a m�sodik oszt�lyba, azelott csak bar�ts�gos meccseket, illetve kupameccseket j�tszottak. 1904-ben feljutottak, de a 10-es �vekben a t�l nagy ad�ss�g miatt visszal�ptett�k a Division 1-b�l, �s ekkor a klub majdnem f�zion�lt a Fulhammel. Az elso vonalnak 1919 �ta megszak�t�s n�lk�l tagjai, ami angol rekord (ekkor csak az�rt jutottak fel, mert a bajnoks�got 22 csapatosra bov�tett�k).

25-ben a legend�s menedzser, Herbert Chapman vette �t az ir�ny�t�st, aki m�ig is haszn�latban l�vo taktikai elemeket vezetett be a futballba. A 30-as �vekben 5 bajnoks�got is nyert a csapat, b�r Chapman 34-ben meghalt. Tom Whittaker, Bertie Mee, Terry Neil, George Graham �s Ars�ne Wenger alatt is nyert a csapat bajnoks�got vagy kup�t. Grahamnek az�rt kellett mennie, mert �ll�t�lag "f�lretett" p�nzt egy igazol�skor. Ot Bruch Rioch k�vette 95-ben, de annak ellen�re, hogy a 3. helyen v�geztek, �s leigazolta Dennis Bergkampot, v�ratlanul menesztett�k. Wengert p�r nappal a 96/97-es szezon kezdete elott nevezt�k ki. Szint�n a 3. helyre vezette az �gy�sokat, a k�vetkezo �vben, viszont a klub m�sodik dupl�j�t (bajnoks�g �s F.A. kupa-elsos�g) �rte el. Wenger az egyetlen k�lf�ldi (nem brit) edzo, akinek siker�lt dupl�znia. Tov�bb� l�trehozott egy egy�ttmuk�d�st a francia St. Etienne csapat�val.